1. Fogalommeghatározások
A 2018. évi LV. törvény a gyülekezési jogról fogalommeghatározásai:
A békés gyülekezés joga: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – a gyülekezési törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen.
A gyűlés fogalma: A gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.
A gyűlés nyilvános: ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat.
Sajtótájékoztató: habár jellemzően közügyben tartják, nem gyűlés, mert ahhoz (annak véleménynyilvánító részéhez nem csatlakozhatnak, csak az előre egyeztetett felszólalók). Érdemes azonban ezt is bejelenteni, a rendőrség össze ne tévessze fogalmakat.
Egyszemélyes véleménynyilvánítás: nem gyűlés. Az egyéni véleménynyilvánítás kapcsán nincs tájékoztatási kötelezettség a rendőrség felé. Legjobb, ha meglepetésként éri őket az egyszemélyes forgalomlassítás. Ha valaki mégis bejelentené, a bejelentéskor érdemes megjegyezni, hogy nem gyülekezésről van szó, és a rendőrség felé nem bejelentést, csak “tájékoztatást” érdemes küldeni. Érdemi elbírása nem lesz, esetenként a rendőrségtől pár, munkaidőben elejtett, rejtett számos telefonhívásra lehet számítani. Sőt, megtörténhet, hogy előre, a bejelentés alapján valamilyen törvénysértést magyaráznak bele, és az esemény kezdetén már kivonulnak, és ellehetetlenítik a demonstrációt.
Nem közügyben tartott véleménynyilvánítás: nem gyűlés, akkor sem, ha szabadon csatlakozhatnak. Ilyen lenne például, ha Van Gogh festményéről mindenki kiírná egy táblára, hogy szép. Azonban ezt is érdemes bejelenteni, mert a rendőrség összekeverheti a fogalmakat.
Nem meghirdetett, valamint a résztvevők nem engedik, mások szabad csatlakozását: de közügyben, több személy tart véleménynyilvánítást, szintén nem minősül gyűlésnek az esemény, de bizonyosan szabálysértési eljárást indít és oszlat a rendőrség, ha nincs bejelentve. Érdemes bejelenteni.
Sürgős gyűlés, flashmob, stb.: Sajnos nincs jelentősége ezeknek a fogalmaknak addig, amíg a tapasztalt rendőri túlkapások miatt nem alkalmazható biztonsággal a jogod. Hiába hivatkozol egy friss esemény kapcsán létrejött spontán, vagy sürgős gyűlésre, arra fognak hivatkozni, hogy a résztvevők azért tudtak róla, mert egy kitüntetett egyén felhívta a figyelmüket a részvételre, és bűnbakot fognak keresni. Általában ezek az eljárások bizonyítottság hiányban megszűnnek, de bent a rendőrségen vallatás folyik, és a mi tapasztalataink szerint megpróbálják belemagyarázni az emberbe, hogy mit mondjon, hogy azzal egy személyt meg tudjanak terhelni. Egy eljárás volt csapatunk ellen, rövid időn belül megszűnt, de több hasonló esetről tudunk.
Közterület: A vonatkozó jogszabály szerint, annak alkalmazása során közterület a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, és amelyet mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet, ideértve a közterületnek közútként vagy térként szolgáló részét is.
2. Általános alapelvek
Nem használható eszközök
A jogszabály ezeket a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásoknak nevezi.
Tilos a gyűlésen – ideértve az oda eljutást, illetve az onnan távozást is – lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, veszélyes vegyi anyagot, az élet kioltására, személyi sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dolgot tartani, vagy erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai vagy ahhoz hasonló ruházatot viselve megjelenni.
Ha azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát, vagy azzal összetéveszthető ruházatot, továbbá arcukat nem takarhatják el.
Habár bizonyos pirotechnikai eszközök használata nem ütközik jogszabályba, a rendőri túlkapások elkerülése érdekében ilyeneket ne tartsunk magunknál.
Közterületnek nem minősülő helyszínen tartott gyűlés
Csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés. Ilyen helyszínre nem szervezünk gyűlést. Példa: Pláza, vagy annak parkolója. A közforgalom számára megnyitott nem jelenti azt, hogy közterület. Érdemes ezeket is elkerülni.
Kérdés, hogy egy közintézmény területe közterület-e, például egy hivatal, vagy a bíróság területe, és ott milyen formában szabad véleményt nyilvánítani.
Az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok , melyek nem vehetőek igénybe korlátozás nélkül és/vagy nem közhasználatra szolgálnak, nem minősülnek közterületnek, a törvényben meghatározott fogalom értelmezése szerint.
Kivételt képezhet utóbbiak alól például egy ügyfélváró, de kétes értelmezések elkerülése érdekében ilyen helyszínre nem szervezünk demonstrációt. Eleve az épületben előírt magatartási szabályok, normák leszűkítik a demonstrációhoz igénybe vehető eszközöket, módszereket.
Fentiek esetében a tulajdonos birtokvédelemhez fordulhat, a tulajdonos engedélye nélküli gyűlés esetén szabálysértési eljárásban 150.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható a szabályszegő, valamint egyéb módon felléphet a tulajdonos a birtokának védelme érdekében.
Alapvetően a gyülekezési törvény a gyülekezésre vonatkozik, egyszemélyes véleménynyilvánításra nincs jogszabály, így az bárhol megtehető, viszont ez esetben is a tulajdonos birtokvédelemhez fordulhat, ha az ingatlant nem rendeltetésszerűen használja az illető. A polgári jog szabályai alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Mivel ez nem Btk. így elméletileg a kiérkező rendőr nem járhat el, de ezt a fajta megmozdulást már csak a bátrabb, vállalkozó szellemű egyének saját felelősségre tehetik meg, semmiképpen nem javasolt a “birtokháborítás”. Itt nem arról van szó, hogy méhecske jelmezben bemész vásárolni a boltba, és kiküldenének, valószínűleg nem fognak, ha vásárolsz, a tulajdonos érdekeit nem fogod sérteni. Azonban egy bonyolult gyermekvédelmi, hatósági visszaélési ügynek nem ez a fóruma.