Forrás: SZÉGYENPAD – Gyermekbántalmazás – magyar hatósági álláspontok, a cikk eredeti szerzője Jakab Attila, melyet folyamatosan bővítünk az érintettek által küldött információk alapján. Ha Önnek is hasonló kijelentést tett a hatóság, keressen fel minket.
Angliában törvény tiltaná a testi fenyítés alkalmazását. Mi a helyzet Magyarországon?
Kicsiny kis hazánkban – amint az közismert – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a 6. § (5) bekezdésében a zéró tolerancia elvét fogalmazza meg:
„A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.”
Ezzel a csodaszép elvi megfogalmazással szemben mi a magyar rög valóság? Filozófiai eszmefuttatás helyett álljon itt a magyar hatóságok hivatalos dokumentumaiból néhány megvilágosító idézet:
Pest megyei kormánytisztviselő anyuka a Fővárosi Törvényszékre benyújtott 2017. ápr. 3-i dátummal benyújtott ellenkérelmében így fogalmazott:
„Igen, valóban időnként rácsapok valamelyik gyerekre, vagy meghúzom a hajukat. Valamivel kell fékezni, kézben tartani, büntetni a helytelenkedőket… A határokat meg kell tanítanom a gyerekeknek, mert zabolátlanul ön- és közveszélyesek lesznek.”
Erre a következő válaszok születtek:
A Fővárosi Törvényszék Dr. Kassai Árpád Mihály elnökölte bírói tanácsa (tagjai: Dr. Formanekné Dr. Kókai Krisztina és Havassyné dr. Farkas Márta):
„A felperes ugyan nem vitatta, hogy élt a testi fenyítés eszközével, mindez azonban elhanyagolható súlyú volt és a gyermekek pszichológus előtti explorációjának tanúsága szerint [szerk.: mivel a „szakértő” a kérdést nem is vizsgálta, így teljesen érthető, hogy] a gyermekekben a legcsekélyebb nyomot sem hagyta.”Forrás: 50.Pf.640.251/2016/4; 2017.05.04-én kelt ítélet, 6. old., 4. bek.
Dr. Dormán Tivadar r. alezredes osztályvezető, III. Kerületi Rendőrkapitányság, Vizsgálati Osztály Vizsgálati Alosztály I:
„nem súlyos kötelességszegés a szülő részéről a kiskorú nevelő célzatú, alkalomszerű fenyítése…”Forrás: 01030/110/2017/bü ügyben, 2018. május 11-én kiadmányozott nyomozást megszüntető határozat.
Dr. Antal Andrea II. és III. kerületi vezető-helyettes ügyész:
„Bár a rendelkezésre álló adatok szerint (…) előfordult hajcibálás vagy pofon a gyerekekkel szemben, azonban az egészséges fejlődést veszélyeztető bántalmazás nem történt, a testi fenyítés elhanyagolható súlyú volt és a gyermekekben nem hagyott nyomot.”Forrás: B. III. 1911/2017/8; 2018. szept. 14.-i határozat, 3-4. old.
Más esetekben is születtek álláspontok:
Dénesné dr. Csernák Erzsébet, a Fővárosi Főügyészség Másodfokú Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Osztályának ügyésznője:
„Bár a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény és a nemzetközi egyezmények a gyermekek testi fenyítését önmagában tilalmazza, nem tekinthető súlyos kötelességszegésnek a szülő részéről a kiskorú alkalomszerű, testi sértést nem okozó bántalmazása.”Forrás: KÜFO. 776/2017/4, 2018.április 3-án kelt határozat, 2. old. utolsó bekezdés.
Dr. Bujáki László VIII. kerületi ügyész:
„…az elfenekelést maga a gyermek sem érezte bántónak (….), így ez a szülői nevelési, fenyítési jog határát nem lépte túl, a kiskorú veszélyeztetése bűntettének megállapítására nem alkalmas.”Forrás: B.VIII.248/2016/13-1; 2018. jan. 25.
Radvánszky Róbert r. alezredes, mb. osztályvezető (Kiskunhalas Rendőrkapitányság, Vizsgálati Osztály):
„A nevelési, felügyeleti vagy gondozási kötelesség megszegése csak akkor tényállásszerű, ha az elkövető magatartása súlyos kötelességszegés. Nem súlyos kötelességszegés a szülő részéről a kiskorú gyermek alkalomszerű, nevelési célzatú bántalmazása, fenyítése.”Forrás: 03060/284/2013.bü; 2013. szept. 19.
A magunk részéről egyértelmű anomáliát vélünk felfedezni a hatóságok indoklási gyakorlatában. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy Dénesné dr. Csernák Erzsébet ügyésznő és Radvánszky Róbert r. alezredes álláspontja mondhatni még a szóhasználatban is egyezik, jóllehet helyileg és időben távol állnak egymástól:
| Radvánszky Róbert, 2013: | Dénesné dr. Csernák Erzsébet, 2018: |
| „Nem súlyos kötelességszegés a szülő részéről a kiskorú gyermek alkalomszerű, nevelési célzatú bántalmazása, fenyítése.” | „…nem tekinthető súlyos kötelességszegésnek a szülő részéről a kiskorú alkalomszerű, testi sértést nem okozó bántalmazása.” |
Kiállunk a Gyermekedért által gyűjtött további esetek:
Karasz Csaba r. alezredes, osztályvezető (Ceglédi Rendőrkapitányság, Vizsgálati Osztály), valamint a pszichológus szakértő
„a gyermek a feljelentő K.S. kérdésére elmondta, hogy az édesanyja megverte a kezével az altesti ülepére valamint a fejére ütött. (…) A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítást nyert, hogy K.B. nevelő jelleggel tehette cselekményét, mely nem rendszeres eset. (…)
A gyermek sérülést nem szenvedett ennek hiányában testi sértés gyanúja sem merült fel. (…) A korábbi eljárásban kirendelt Igazságügyi Pszichológus Szakértő megállapította, hogy K.B. által végrehajtott cselekményével súlyos fokban nem veszélyezteti gyermek kk. normális fejlődését.”Forrás: 13020/795/2021.bü; 2021. 06. 23.
Érdekes álláspont, azonban mi inkább Dr. Csapucha Bernadett álláspontját képviseljük, írásában, melynek címe: A veszélyeztetési eredmény értelmezése a kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállásában, az alábbi gondolatmenet található:
„A veszélyeztetés puszta tényének megállapításához büntetőjogi szempontból elegendő a konkrét sérelem bekövetkezésének reális lehetősége.” Valamint, „Abból eredendően, hogy a veszélyhelyzet megállapítása nem tény-, hanem jogkérdés, a jogkérdésre szakértőt kirendelni nem lehet, hiszen az nem rendelkezhet kompetenciával annak eldöntésében. A jogalkalmazók azonban meglehetősen gyakran figyelmen kívül hagyják ezt, vagyis a veszélyhelyzet megállapítását szakkérdésnek tekintik, elegendő csak például arra az esetre gondolni, amikor a kirendelt igazságügyi pszichológus szakértő kompetenciáját túllépve szakvéleményt nyújt a kiskorú testi, erkölcsi, értelmi veszélyeztetésre nézve is.”
Az édesapa panasszal élt Karasz Csaba álláspontjával szemben, melyre az ügyészség válaszolt. Itt jön a csavar a dologban, hogy legyen valami pozitív is:
„Panaszának lényege szerint a gyermekbántalmazás elkövetése tilalmazott, ezér szükséges a buntetöeljárás lefolytatása. (…) Megállapítottam, hogy a nyomozó hatóság jelen ügyhöz nem csatolta a korábbi eljárások általa hivatkozott okiratait. Mindemellett a feljelentésben foglalt cselekmény elkövetési ideje nyilvánvalóan későbbi, mint a határozatban megjelölt szakértői vélemény keletkezésének időpontja, ezáltal a szakértői vélemény alapján nem lehet megállapítani azt, hogy egy későbbi cselekmény nem bűncselekmény.
Megállapítottam, hogy a rendelkezésre álló adatok a Btk. 208.§ (1) bekezdésébe szerinti kiskorú veszélyeztetésének bűntette gyanúját megalapozzák, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a panasznak helyt adtam.
A tényállás teljes körű felderítését és a bizonyítékok beszerzését a további eljárás során szükséges elvégezni.”Forrás: B.840-3/2021. EMI 3.; 2021. 08. 13.; Lesták Ilona; Ceglédi Járási Ügyészség
Karasz Csaba r. alezredes mégis megállapította, hogy a „feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”. Vajon miért nem védte Karasz Csaba a kiskorú érdekeit, elnézte volna a dátumokat?
Az ügyben megkerestük Hevesiné Szőke Mária r. alezredes, Igazgatásrendészeti Osztály, Osztályvezető, Ügyfélszolgálati vagy közönségkapcsolati vezető hölgyet, 2023.02.08-án, a választ, amint megkapjuk, közzétesszük.
Dr. Dormán Tivadar r. alezredes, osztályvezető (III. Kerületi Rendőrkapitányság, Vizsgálati Osztály):
„Nem súlyos kötelességszegés a szülő részéről a kiskorú alkalomszerű, testi sértést nem okozó bántalmazása, vagy a kiskorú visszatartása rövidebb időre az általános iskola látogatásától.”Forrás: 01030/734/2022. bü.;
Off topic: Persze, ha az oktatásból a tanár, a diák érdekeiért kiállva von meg a diáktól pár tanórát, az oktatás helyzetére való figyelem felhívásaként, mely nemhogy társadalmi rétegeket, de az egész ifjúságot érinti, annak azonnal következményei vannak 2022-2023-ban. Érdekes ellentétek. Mindent meg lehet magyarázni.
Kalmár László György részletesebb betekintést ad az ügy iránt érdeklődőknek, YouTube videójában és Dormán úrról korábbi videójában “A dr. Dormán Tivadar által vezetett III. kerületi rendőr-tébolyda” címen.
Lakatos Róbert r. százados, Bűnügyi Osztályvezető (XVIII. Kerületi Rendőrkapitányság, Bűnügyi Osztály) egy ADHD-beteg, 7 éves kisfiú esete:
„A feljelentő által beszámolt sérüléssel nem járó tarkón ütés kéz csavargatás nem volt rendszeres, súlyos cselekmény. (…) az eljárás megszüntetéséről határoztam.”Forrás: 01180/266-36/2022.bü..; 2022. 09. 19.
Kedves Lakatos úr, ez aztán a gyermekvédelem, a javában!